Szívroham kerülgette a biztonsági ôrt, amikor meglátta a tévés sorsoláson kihúzott számsort. Pedig előtte jelet adott ágya fölött a pók, de nem vette komolyan. A jutai férfi otthon felejtette a nyertes szelvényt, és gépi játékot kért.

Negyven éve lottózik Györfi Károly. Játszik ötös, hatos, skandináv lottón és luxoron is, s közben rendületlenül hisz a szerencséjében. Nem bízza a véletlenre: mindig ugyanazokat a szerencseszámokat teszi meg. A negyven év alatt egyszer tett kivételt: a skandináv lottón múlt szerdán gépi sorsolást kért. S éppen akkor nyert volna a saját számaival hetvenötmillió forintot!



                               A biztonsági őr a gyerekeinek adta volna a milliókat
                                                     Fotó: kapos.hu



– Vannak kedvenc szerencseszámaim, amikből soha nem engedek. Ilyen a 25, a fiam születésnapja, de a 4-et, a 27-et és a 33-at is ­min­den szelvényen megjátszom. A skandináv lottóra a hét szelvényt otthon kitöltöttem, de a lottózóban vettem észre, hogy elfelejtettem magammal vinni őket. Gondoltam, egyszer kivételt teszek, és gépi sorsolást kértem – meséli a biztonsági őr a Borsnak.


Szerda este ült a televízió előtt, nézte a sorsolást, és döbbenten látta, hogy a saját szokásos számait húzzák ki szépen sorban. Már megörült, amikor eszébe jutott: hiszen nem is az előkészített szelvényeket adta fel!


– Azt hittem, menten infarktust kapok. A feleségem sírva fakadt. Hetvenötmillió forintot buktunk el, ennyit nyertünk volna az előre kitöltött szelvénnyel, amit itthon felejtettem – bosszankodik Károly. – Pedig voltak előjelek, amikre utólag visszagondolva felfigyelhettem volna. Egyik este például egy hatalmas fekete pók mászott az ágyunk fölött. ­Talán ő hozta a szerencsénket, de sajnos én nem éltem vele.


A pénznek pedig lett volna helye: Györfi Károly egy Somogy megyei kis faluban, Jutában él. Két munkahelyen is dolgozik: az őrködés mellett besegít a helyi autószervizben is. Két gyermeke és három unokája van.


– Jól jött volna a pénz, a gyerekeimet segítettem volna belőle elsősorban, de jutott volna a kollégáimnak is valami apróság – teszi hozzá. Károly továbbra sem adja fel, lottózik rendületlenül, és bízik benne, hogy egyszer rámosolyog a szerencse. Másodszor nem szalasztja el, ígéri.
Gergály Jutdith (borsonline)